A házirend célja, hogy a tanulók, a szülők, az iskola dolgozói és az iskolával jogviszonyban nem lévő, de az intézmény létesítményeit jogszerűen használó személyek számára rögzítse a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának módját és az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Az itt szereplő előírások feladata, hogy biztosítsák az iskola törvényes működését, a nevelés-oktatás zavartalan megvalósítását, és segítse az iskola közösségi életének megszervezését.

A házirend az iskola önálló, belső jogforrása. Az intézmény belső működését a szakmai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt határozza meg.

A házirend elkészítéséért az iskola intézményvezetője felelős, elfogadása az irányadó ágazati jogszabályok értelmében az oktatói testület jogköre. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

A szakképző intézmény házirendjét, továbbá azok módosítását az oktatói testület a főigazgató és a kancellár egyetértésével fogadja el. A szakképző intézmény házirendjének elfogadása és módosítása előtt ki kell kérni a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményét. A szakképző intézmény házirendje nyilvános.

A házirend összeállítása az alábbi alapelvek, jogszabályok figyelembevételével készült:

Külső szabályzók:

évi LXXX. törvény a szakképzésről
12/2020. (II.7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
évi XCIII. törvény a munkavédelemről
évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Belső szabályzók:

A házirendben figyelembe vettük az intézmény működését, tevékenységét meghatározó fontosabb belső szabályozókat is, így különösen az alábbiakat:

Alapító okirat
Szakmai program
Szervezeti és működési szabályzat
Intézményi munka- és tűzvédelmi szabályzat

1. 2 A házirend időbeli és térbeli hatálya

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

A tanulók az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

1. 3 A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető

az iskola könyvtárában,
az iskola igazgatójánál,
az iskola igazgatóhelyetteseinél,
az osztályfőnököknél,
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell

a tanulókat osztályfőnöki órán,
a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük

a tanulókkal osztályfőnöki órán,
a szülőkkel szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a oktató fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

1. 4 Viselkedési és Etikai Kódex

Egy Hámoris-tól elvárható, hogy

magatartásával alkalmazkodik másokhoz és az intézményünkben általánosan elfogadott etikai normákhoz,
tiszteletet tanúsítson az intézmény dolgozóinak és tanulóinak személye és munkája iránt,
tartsa tiszteletben kollégái, diákjai, tanárai és diáktársai emberi méltóságát és jogait, meggyőződését, hitét, erkölcsi és vallási szokásait,
ismerje, tartsa tiszteletben, és őrizze meg nemzeti hagyományainkat,
értékelje tanulásban, sportolásban és a munkában elért kiemelkedő teljesítményeket,
segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését, és őrizze meg hagyományait,
vigyázzon az iskola épületének, tanműhelyeinek és vagyonának, felszerelésének épségére,
tartsa tiszteletben mások tulajdonát,
fegyelmezett munkájával, magatartásával járuljon hozzá a nevelési-oktatási intézmény jó hírnevéhez,
éljen tehetségével, felkészültségével, készítsen fel és vegyen részt a különböző szintű versenyeken, rendezvényeken,
legjobb képessége szerint teljesíti a rábízott feladatokat,
kulturáltan beszélget, társalog,
legyen természetes számára, hogy az iskola minden tanárát, dolgozóját, látogatóját a napszaknak megfelelően „Jó reggelt kívánok!”, „Jó napot kívánok!”, „Jó estét kívánok!”, illetve „Viszontlátásra!” formákkal köszönti,
nem használ trágár beszédet, konfliktusait kulturált módon rendezi, nem önbíráskodik,
az óra kezdetén és végén állva köszöntsék egymást.
öltözete legyen mindig tiszta és rendezett, ügyeljen a személyi higiéniájára,
az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken az alkalomnak megfelelő ünnepi öltözékben jelenjen meg, amelyet az iskola szülői munkaközösségének egyetértésével, és a tanulók meghallgatásával az Iskolai Házirend határoz meg,
az ebédlőben, iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon tartsa be a kulturált étkezési szokásokat,
csoportos utazásnál, osztálykirándulásokon az általánosan érvényes szabályok szerint közlekedjen, viselkedésével, megjelenésével ne keltsen másokban ellenérzést.

2. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló távolmaradásra vonatkozó előírásait a 2019. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdése és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 161. §-164. § határozza meg

§(1) Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
1. a tanuló - kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
2. a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
3. a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
4. a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
5. a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

(2) Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.

§ Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról.
§ (1) A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.

(2) Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az öt foglalkozást, az igazgató - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(3) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a tizenöt foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a huszonöt foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

§ Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett a 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének.

A mulasztás ellenőrző könyvben rögzített igazolását (orvosi igazolást is!) a tanuló a mulasztást követő első tanítási napon, első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 tanítási napon belül a tanuló köteles átadni osztályfőnökének, aki a tanév végéig megőrzi azt. Ha a diák távolmaradását öt napon belül nem igazolja, a mulasztását igazolatlannak kell tekinteni.

Orvosi igazolást, illetve „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” fogad el az iskola! Nem a lakcím szerinti orvosi igazolás esetében /háziorvosi igazolás/ kérjük az igazolást az orvosi intézmény hivatalos igazolás-papírján kérni, melyen megtalálható az igazolást kiállító orvos elérhetősége, név, cím, telefonszám.

A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra: Előre látható mulasztásra a szülő aláírásával az osztályfőnöktől kell engedélyt kérni.

Egy órányi hiányzást egyszer a szaktanár,
egynapos mulasztást egyszer az osztályfőnök,
ennél hosszabb hiányzást az iskola igazgatója engedélyezhet.

A szaktanárnak, osztályfőnöknek címzett kérést az ellenőrző könyvön keresztül, az igazgatónak szólót kérvényben kell megfogalmazni. Az előre nem látható mulasztásról az iskolát a mulasztás első napján a szülőnek személyesen, levélben vagy telefonon keresztül kell értesítenie.

A szülő évente összesen három napot igazolhat a tanuló számára orvosi papírok nélkül is.

Nyelvvizsga esetén egy tanévben a vizsgázót kétszer egy nap felkészülési idő illeti meg, amennyiben a nyelvvizsga írásbeli és szóbeli fordulója más-más időpontban kerül lebonyolításra, kivéve, ha a nyelvvizsgát iskolaszüneti nap előzi meg.

A legalább megyei szintű vagy legalább 3 órát igénybevevő verseny esetén a versenyzőnek egy nap hiányzást az iskola igazolhatja, ha a tanuló indulását a szaktanár támogatja. Az igazolt nap általában a verseny napja.

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. § (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Megszűnik a tanulói jogviszonya a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet 155. § alapján (a tanköteles tanuló kivételével)- annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul 30 foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy szakképző intézmény a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

A tanuló igazolatlan hiányzásáról az osztályfőnök a következő táblázatnak megfelelően értesíti a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot valamint az illetékes jegyzőt.

	Tanköteles tanuló			Nem tanköteles tanuló
	óraszám	címzett	kiküldött dokumentum	óraszám	címzett	kiküldött dokumentum
Első felszólítás	1-4 óra	Szülő	Felhívás a rendszeres iskolába járásra	1-10 óra	Szülő	Első felszólítás
Második felszólítás	5-14- óra felett	Szülő	Felhívás a rendszeres iskolába járásra	11-29	Szülő	Második felszólítás
		Gyermekvédelmi szakszolgálat	Problémajelző adatlap
			Intézkedési terv készítése
Harmadik felszólítás	15 óra felett	Szülő	Felhívás a rendszeres iskolába járásra	30 óra után	Szülő	Tanulói jogviszonyt megszüntető határozat
		Gyermekvédelmi szakszolgálat	Problémajelző adatlap

Negyedik felszólítás	25-felett	Szülő	Felhívás a rendszeres iskolába járásra
		Gyámhatóság	Problémajelző adatlap

3. Az állami fenntartású szakképző intézmény kivételével – a térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

Ingyenesség

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 2.§ és 3. § meghatározza a szakképzés ingyenességi körét

§ (1) A szakképző intézmény annak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult, ingyenesen biztosítja
1. a szakmai oktatáshoz, illetve a szakmai képzéshez közvetlenül kapcsolódó foglalkozást,
2. a képzési és kimeneti követelményekhez, illetve a programkövetelményhez kapcsolódó tananyag megismerését és feldolgozását,
3. a mindennapos testnevelést,
4. az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát, valamint az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsgát (a továbbiakban együtt: tanulmányok alatti vizsga) és
5. ugyanazon évfolyam megismétlését.

(2) A szakképző intézmény a tanköteles tanuló számára az (1) bekezdésben meghatározottakon túl ingyenesen biztosítja

a szakképző intézmény nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyeletet,
jogszabályban meghatározottak szerint az egészségfejlesztést és a kötelező rendszeres egészségügyi felügyeletet,
a szakképző intézmény által a szakmai oktatással összefüggésben szervezett, a szakképző intézményen kívüli egyéb foglalkozáson, tanulmányi kiránduláson vagy egyéb szakmai programon való részvételt,
a szakmai oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó foglalkozást, valamint a felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai ellátást és
a közismereti oktatás elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt.

§ (1) A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után letett első javító- és pótlóvizsgára is irányadó.

(2) A szakképzési államigazgatási szerv hátrányos helyzet, tartós betegség vagy egyéb méltányolható körülmény esetén a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy - kiskorú esetében törvényes képviselője - kérelmére és a szakképző intézmény javaslatára méltányosságból engedélyezheti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételtől eltérően a szakképzésben való részvételt.

Térítési díjat és a tandíjat

§ (1) A térítési díjat és a tandíjat az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg, és hozza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tudomására. A szakképző intézmény nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.

(2) A szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja

a 2. és 3. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozásokat,
a nem tanköteles tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlését és
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.

(3) A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja

a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,
a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.

Az étkezési térítési díjat havonta előre, minden hónap utolsó munkanapjáig kell az iskolában befizetni, ha a diák a következő hónapban igénybe kívánja venni az iskolai menzaként működő az iskolával szerződésben álló vállalkozó szolgáltatását.

Az egyéb térítési és tandíjak befizetése a kancellár által meghatározott módon történik.

A már befizetett térítési és tandíjak visszatérítésének igényét a kancellárhoz címzett, részletes indoklással ellátott kérvényben lehet bejelenteni, A kancellár a beadás napjától számított 30 napon belül bírálja el a kérvényt. Elutasítás esetén írásban, részletes indoklást ad.

A kancellár határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a szakképzési intézmény igazgatója dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

A kancellár minden év szeptemberében, a fenntartó által hozott rendelet alapján felülvizsgálja a megállapított konkrét összegeket. (Az egy főre jutó költségek kalkulációja az óradíj, vizsgadíj és TB költségek, valamint a dologi kiadások teljes körű figyelembevételével történik.)

4. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendje

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 170.§ - 175.§ rendelkezései értelmében A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti - kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

(2) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti.

A tanuló juttatásai és az őt megillető további kedvezmények

2019.évi LXXX törvény 59. § (1) A tanuló

a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás kivételével - ösztöndíjra,
az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan egyszeri pályakezdési juttatásra,
rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult.

(2) A tanuló diákigazolványra jogosult.

5. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére egyéni tanulmányi rend szerint teljesíthető.

"A tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő, oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz kérdést intézzen, és arra a megkereséstől számított 30 napot követő első ülésen vagy megbízottja révén érdemi választ kapjon.

A véleménynyilvánítás elsődleges fórumai:

diákönkormányzat az oktatói testület véleményének kikérésével dönt
saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint
amennyiben az intézményben működik, a szakképző intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal,
osztálygyűlés, osztályfőnöki óra,
fegyelmi bizottságban való képviselet,
képviselet a nevelőtestületi, iskolavezetőségi értekezletek diákságot közvetlenül érintő pontjainál,
képviselet az osztály szülői értekezletén
az osztályképviselők írásbeli feljegyzései az osztályfőnök ill. az igazgató számára

Ha a tanár-diák-szülő vagy az igazgató-szülő-tanár kapcsolatban konfliktus lép fel, a tanár illetve az igazgató gondoskodik arról, hogy mindhárom érintett fél együtt üljön le, és keressék a megoldást a konfliktus feloldására.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, oktatóival vagy a Képzési Tanáccsal, amennyiben az intézményben létrehozásra kerül. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk.

Az iskola feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve, hogy a szülőt segítse kötelessége teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe.

A szülők elsősorban a Képzési Tanácson belül (amennyiben a szakképző intézményben létrehozásra kerül) nyilváníthatnak véleményt az intézményben folyó oktatási-nevelési munkáról írásban is.

A szülők jogaiknak személyesen, meghatalmazott képviselő által, illetve a Képzési Tanácson keresztül (amennyiben a szakképző intézményben létrehozásra kerül), szerezhetnek érvényt.

A szülők írásbeli feljegyzéseire, megkereséseire, 30 napon belül érdemi választ kell adni (felelős az osztályfőnök, ill. az igazgató)

A tájékoztatás rendje és formái

Az iskola egészének életéről, a tervekről, feladatokról, eredményekről tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, diákközgyűlésen, az általában évente megjelenő értesítőben, az aktualitásokról szóbeli és írásbeli hirdetésekben (hangosbemondón, faliújságokon, iskolaújságon keresztül, körlevélben) tájékoztatjuk a tanulókat.

Az ellenőrző könyvnek minden nap, minden órán a tanulónál kell lennie.

Osztályzatait a tanuló köteles beírni az ellenőrzőbe. Ha ezt nem tudja megtenni (pl. hiányzik), a legközelebbi órán, illetve osztályfőnöki órán köteles pótolni. A kapott érdemjegyekről köteles tájékoztatni szüleit, gondviselőjét, és az ellenőrzőbe történt bejegyzéseket köteles aláíratni.

A diákok jogairól és kötelességeiről a tanulókat legalább két osztályfőnöki óra felhasználásával az osztályfőnök tájékoztatja.

Az igazgató a Képzési Tanács (amennyiben a szakképző intézményben létrehozásra kerül) választmányi ülésén, évfolyamonként szervezett szülői értekezleteken, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket az iskola egészét vagy az egyes csoportokat érintő feladatokról, a tanulók haladásáról, stb.

A tanév első hetében szülői értekezletet tartunk a belépő évfolyamok, osztályok részére. Az értekezlet témája a szakmai program és a házirend egyes pontjainak ismertetése, a tanév munkarendjének a megbeszélése. Az értekezletet az igazgató vagy a helyettese tartja, részt vesznek rajta az osztályfőnökök.

A kilencedik évfolyam részére a félévi szülői értekezlet keretében összevont szülői értekezletet tartunk. Az értekezlet témája a 10. és 11. évfolyam tanrendjének és a szakképzési munkaszerződés kötelezőségének ismertetése, a szakképzési munkaszerződés rendjének közlése. Az értekezletet az iskola igazgatója tartja, részt vesz rajta a szakmai igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a szakmai munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök és a szakmai gyakorlatot tartó szakoktatók.

A tizedik évfolyamos technikus osztályok részére a félévi szülői értekezlet keretében összevont szülői értekezletet tartunk. Az értekezlet témája a nyári gyakorlat megszervezésével, dokumentációjával; valamint az új ágazati érettségivel kapcsolatos. Az értekezletet az iskola igazgatója tartja, részt vesznek rajta az igazgató helyettesek, gyakorlati oktatásvezető, szakmai tantárgyakat tanítók, az osztályfőnökök és az érettségi tárgyakat tanítók.

November hónapban a leendő kilencedik osztályos tanulóink és szüleik számára nyílt napokat tartunk. Igény szerint tájékoztatjuk őket az iskola pedagógiai programjáról és a felvételi eljárási rendről. A tájékoztatóra történő meghívást az általános iskolákon keresztül végezzük. A tájékoztatót az igazgató és az igazgatóhelyettesek tartják.

A délutáni fogadóórán a szülők minden olyan oktatót felkereshetnek, aki a tanulóval délelőtti vagy délutáni foglalkozásokon kapcsolatban van.

Az oktatók órarendjében heti egy alkalommal délelőtti fogadóóra megjelölése kötelező, amikor is a szülő (előzetes jelzés nélkül is) felkeresheti az oktatót. A fogadóórákon lezajló beszélgetéseknek a célja az, hogy a tanulók személyiségjegyei az alapelveinkkel összhangban fejlődhessenek.

Az oktatói testület a közvetlen kapcsolat több módját is kínálja a szülők számára:

Családlátogatás (szükség esetén).
Fogadóóra.
Szülői értekezlet.
Nyílt nap (novemberben).
Iskolai rendezvények látogatása.

6. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának elvei és formái

A jutalmazás nagyon leegyszerűsítve pozitív megerősítést jelenthet attól függően, hogy ki, mikor, miért és hogyan adja. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a jutalom nem minden esetben tölti be a pozitív megerősítés szerepét, éppen ezért át kell gondolnunk azokat a tényezőket, melyek segítségével a jutalmazásunk az egyén tartós ösztönzését elősegítheti.

Szaktárgyi dicséretet az a tanuló kaphat, aki valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai szintű eredményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható.

Igazgatói dicséretben részesül a tanuló (vagy tanulóközösség), ha megyei szintű vagy városi szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható.

Oktató testületi dicséretet kaphat a tanuló, legalább három tárgyra kiterjedő kiemelkedő tanulmányi munkájáért, ha tanulmányi eredménye jeles és nincs jónál rosszabb osztályzata. Ehhez a dicsérethez legalább jó magatartás és példás szorgalom-minősítés szükséges.

Oktató testületi általános dicséretet kaphat a tanuló legalább három tárgyra kiterjedő kiemelkedő tanulmányi munkájáért és elismerésre méltó közösségi munkájáért. Ehhez a dicsérethez jónál rosszabb osztályzatot nem tartalmazó jeles tanulmányi eredmény, példás magatartás és példás szorgalomminősítés szükséges.

Oktató testületi jegyzőkönyvi dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a három/négy/öt év folyamán kötelességét példamutatóan teljesítette, és valamely területen országos szinten is öregbítette iskolánk hírnevét. (Indokolt esetben alsóbb évfolyamot elvégzett tanuló is kaphat jegyzőkönyvi dicséretet.)

Jubileumi emlékplakettet kaphat az a tizenkettedik osztályos tanuló, aki tanulmányi téren, egyéni kulturális vagy sport teljesítményben országos szintű eredményt ért el, és a tanulóközösség elé minden tekintetben példaként állítható. Ezt a kitüntetést csak olyan tanuló kaphatja meg, aki külön-külön is kiérdemelte volna az előző pontban felsorolt dicséreteket.

Oktató testületi elismerés sporttevékenységért" elismerésben részesül az a 11.,12. és 13. évfolyamos tanuló, akit a testnevelők javaslata alapján a nevelőtestület erre alkalmasnak tart, és aki három, négy illetve öt éven keresztül folyamatosan kiemelkedő sporttevékenységet végez, vagy a sport területén országos 1-10.helyezést ér el.

Könyvjutalmat (tárgyjutalmat) az osztályfőnök javaslata alapján az oktató testület adhat. Könyvjutalom (tárgyjutalom) nemcsak tanév végén adható.

A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretekről az osztályfőnök vagy az igazgató az ellenőrzőben tájékoztatja a szülőt. A oktató testületi dicséreteket az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület adományozza, ezeket a dicséreteket a tanév végi bizonyítványba és az anyakönyvbe is be kell írni. A jubileumi emlékplakett és a oktató testületi elismerés sporttevékenységért dicséreteket az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület adományozza, a dicséretekről oklevelet állítunk ki. A oktató testületi dicséreteket az igazgató hirdeti ki a tanévzáró ünnepélyen.

7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

A figyelmeztető intézkedések formái:

írásban adott szaktanári figyelmeztetés; A szünetben elkövetett vétségekért az ügyeletes tanár teljes jogkörrel köteles eljárni
szakoktatói (gyakorlati oktatói) figyelmeztetés, intés, megrovás;
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás; Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés kisebb vétségek esetén. Fontos annak a megbeszélése, hogy a vétségek ismétlődése esetén a büntetés fokozata szigorodik. Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés ismételt vétség, vagy súlyosabb probléma esetén, /pl. ismételt órai munka zavarása, szünetben elkövetett fegyelmezetlenségek, stb./ Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés szülők behívásával. Akkor alkalmazzuk, ha úgy látjuk, hogy a következő fokozat már a fegyelmi büntetés beindítását is jelentheti.
igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, oktató testületi figyelmeztetés: A büntetési fokozatok esetén a tanuló a házirendi pontokat csak néhányszor és nem súlyosan sértette meg.(Pl. késés, hiányzás, nem megfelelő hangnem, tanulmányi kötelezettség, kisebb anyagi rongálás - ami helyrehozható festéssel, súrolással stb.)

Fegyelmi vétség szintjei:

Három szaktanári figyelmeztető után → osztályfőnöki figyelmeztető
Újabb három szaktanári figyelmeztetés után → osztályfőnöki intő
Újabb szaktanári intők és osztályfőnöki intő után → osztályfőnöki rovó
Fenti beírásokat követően igazgatói fokozatok, majd fegyelmi eljárás (kivéve igazolatlan hiányzás)
A tanuló egy vétségért egy büntetést kaphat.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

durva verbális agresszió,
a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése
munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat nem tartja be
egészségvédelmi és higiéniai előírások nem tartja be

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A tanuló fegyelmi felelősségét és a fegyelmi eljárás rendjét A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 64 § és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 196 §-214 § tartalmazza

A fegyelmi büntetés lehet

megrovás,
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,,
kizárás az iskolából.

8. A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének hozzáférési módja az elektronikus naplóhoz

Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által számára – szülői jogon – biztosított jelszó használatával betekinthet.

A szülői jelszót az iskola biztosítja és lezárt borítékban juttatja el a szülőhöz.

Elvesztése, elfelejtése esetén- kérésre az iskola rendszergazdája generál egy új jelszót és eljuttatja az érintett szülőnek.

Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló vagy ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt.

9. A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama és a csengetési rend

Az iskolában a tanítási órák 8:00-kor kezdődnek.

Az elméleti tanítási órák 45 perc, a gyakorlati foglalkozások 45 perc időtartamúak. Óra és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el.

Az elméleti tanítási órák rendje

	Tanítási óra kezdete	Tanítási óra vége	óraközi szünet
1. óra	8: 00	8: 45	10 perc
2. óra	8:55	9:40	10 perc
3. óra	9:50	10:35	10 perc
4. óra	10:45	11:30	10 perc
5. óra	11:40	12:25	15perc
6. óra	12:40	13:25	5 perc
7. óra	13:30	14:15	5 perc
8. óra	14:20	15:05

A gyakorlati oktatás időtartalma 7* 45 perc, azaz 8:00- tól 14:15-ig. A tanulóknak ezeken a napokon is kötelező a belépő kulcsokkal regisztrálni a beléptető kapuknál reggel érkezéskor és délután a gyakorlat végén. Gyakorlat közben egy 30 perces szünetet kell tartani 12:10-tól 12: 40-ig.A gyakorlati foglalkozás egészségügyi szünetekkel megszakítható.

A gyakorlati órák rendje

	Tanítási óra kezdete	Tanítási óra vége	óraközi szünet	Időtartam
	8:00	8:30	reggeli idő
1-5. óra	8: 30	12:10	30 perc	3 óra 40 perc
6-7. óra	12:40	14:15		1 óra 35 perc

A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a szakmai igazgatóhelyettes engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet.

Ebédeltetési rend: 12:00– 13:00-ig

10. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:30 órától este 20:00 óráig van nyitva.

Az iskolában tartózkodó diákok felügyeletét az iskola reggel 7:45 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 8:30 óra és 15:00 óra között, az óraközi szünetekben, pénteken 8:30-tól 13:30 óráig, az óraközi szünetekben.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt hirdetményben a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától vagy megbízottjától engedélyt kaptak.

Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek tájékoztatását a portaszolgálat segíti.

11. A foglalkozások rendje

A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban.

A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik. Az ebédszünetre a tanulók a központi épületbe vonulnak szakoktatóik felügyeletével, majd ily módon vonulnak vissza a tanműhelyekbe is.

Abban az esetben, ha a diák a tanóráról való késéseinek ideje eléri a 45 percet, a tanuló 1 igazolatlan órát kap. Késésnek tekintendő, ha a diák a tanár után úgy érkezik a tanórára, hogy a tanár a tanterem ajtaját már becsukta.

A tanóra védelme a diákok és a tanárok közös feladata. A szünet végét jelző csengetés után a diákoknak a tanterem előtt kell tartózkodni. A testnevelés órára várakozás a sportfolyosón, az átjáró kapuja előtt történik.

A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon, valamint a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező szakmai vizsgája napjain.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a szakmai igazgatóhelyettes engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet.

A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és az előírásnak megfelelő, tiszta munkaruhában kell megjelennie. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni.

A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással vagy szakképzési szerződéssel megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény, kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.

12. Tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók a választott képzésnek megfelelő programterv szerinti tantárgyakat tanulnak.

A 2020 előtt beiskolázott szakgimnázium 10. évfolyamos diákok az adott év április végéig nyilatkoznak arról, hogy a mellékszakképesítések tantárgyait szeretnék-e tanulni 11. -12 évfolyamon valamint szakmai vizsgát tenni.

13. A szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendje

13.1 Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai

A termekben - tanóra alatt - csak a teremrend szerint oda beosztottak tartózkodhatnak. Amennyiben a terem berendezését az igazgatóság előzetes engedélyével valaki megváltoztatja, köteles annak helyreállításáról a foglalkozás befejezése után a legrövidebb időn belül gondoskodni. Berendezési tárgyak mozgatása csak a szaktanár vagy az iskola valamelyik dolgozójának jelenlétében és irányítása mellett lehetséges.

A tanterembe érkező és onnan távozó tanárt az osztály felállással köszönti. Minden tanulónak elemi kötelessége az emberi kapcsolatok, az udvariasság szabályainak maradéktalan betartása. Ebbe az órai rágógumizás is beleértendő, amely éppen ezért tilos.

A tanítás ideje alatt az iskolaépületet a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el. Kilépési engedélyt az osztályfőnök, távollétében az igazgató, vagy az általános igazgatóhelyettes adhat. A kilépőt a portán távozáskor le kell adni. A kilépő nélkül eltávozott tanuló hiányzását igazolatlan hiányzásként kell dokumentálni.

A szünetekben a szaktantermek, egyéb zárt helyiségek és a tanári kivételével a diákok az intézmény főépületének folyosóin és az oldalsó udvaron tartózkodhatnak.

A tanulók az iskola területét csak szülői engedéllyel, intézményi kilépővel hagyhatják el. Az előzetes szülői kérést az ellenőrzőbe kell bejegyezni, az ellenőrzőt a tanulónak az ügyeletes tanár kérésére fel kell mutatnia.

Minden tanuló köteles a villamos energiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni.

Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni.

A tanulók a becsengetést követően a kijelölt teremnél, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt várakoznak, ahová csak a tanár engedélyével léphetnek be.

A gyakorlati termekben és tantermekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el.

Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani.

A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padok alá helyezik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el.

Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet.

Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az intézményvezető-helyettesnél le kell adni.

Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

13.2 Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

Az iskolába nagy értékű tárgyakat (tablet, walkman, discman, MP3, mobiltelefon, arany-, ezüst ékszerek, nagyobb összegű pénz stb.) behozni nem ajánlatos. Ezek eltűnéséért az iskola felelősséget nem vállal, ezek keresésébe nem folyik bele.
Az oktatáshoz nem kapcsolódó szórakoztató eszközök (Bluetooth, wi-fi kihangosítók…) behozatala és esetleges használata az intézmény területére tilos, egyéb esetben fegyelmi intézkedéssel jár: elkobzáskizárólag szülő vagy gondviselő veheti át az igazgatótól, ismételt előfordulása esetén írásbeli elmarasztalás történik.
A folyosói szekrények a tanulók felszerelési tárgyainak elhelyezésére szolgálnak. Az iskola lehetőséget biztosít a szekrények zárására, lakatok beszerzéséről minden osztálynak gondoskodni kell. A tanulók felszerelési tárgyaikat a tanítási óra után is a szekrényben hagyhatják, de az eltűnt tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.
A tanulók az iskolába kerékpárral, motorkerékpárral, saját felelősséggel a közlekedési szabályok betartásával járhatnak. A járműveket az iskola területén csak tolni lehet és azt az udvar erre a célra kijelölt területén kell tartani.
Görkorcsolyát, gördeszkát, rollert és egyéb balesetveszélyes közlekedést segítő eszközt az iskola épültén belül nem lehet használni.
Az iskola területére szúró, vágó eszközt, fegyvert, vagy fegyvernek látszó tárgyat, gázsprayt, gázpisztolyt, riasztópisztolyt, boxert, stb. behozni tilos!
Mobiltelefonok használatával kapcsolatos rendelkezések
- A tanítási órák alatt a mobiltelefonokat a tanári asztalra vagy a táskába kikapcsolt állapotban kötelező kihelyezni. Óra közben történő használat esetén a tanár a telefont elveheti, a páncélszekrénybe zárja és a gondviselőnek adja vissza.
- A mobiltelefont csak saját felelősségére hozhatja az iskolába a tanuló. Az iskola sem anyagi, sem egyéb felelősséget nem vállal a telefonok megrongálásáért vagy elvesztéséből származó károkért.
- Az írásbeli számonkérés közben működő mobiltelefon puskának minősül! A dolgozat értékelése elégtelennek minősülhet.

Az iskola vagyonának védelme, a tanterem leltári tárgyainak megőrzése, a rongálók elleni erélyes fellépés minden tanuló kötelessége. Az elkövetett vétségekért minden diák egyénileg és anyagilag felelős. A kárt okozó tanuló anyagilag felelősségre vonható, vagy a helyreállításra kötelezhető.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 66.§ (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

(2) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

(3) Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

13.3 A tanórán kívüli foglalkozások rendje

A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül, 14:20 óra és 18:00 óra között szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az igazgatóhelyettessel.

A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.

13.4 A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje

A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola hirdetőtábláján és honlapján minden tanév szeptemberében az intézményvezető közzéteszi.

13.5 A számítógéptermek használati rendje

A számítógépteremben a tanulók csak tanár engedélyével és jelenlétében tartózkodhatnak. Az óra elején csak tanári utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. A számítógépekre csak a foglalkozásokhoz szükséges állományok telepíthetők. Játékok telepítése, a magánjellegű internet használat, illetve saját adathordozók, egyéb hardver eszközök bevitele tilos. Az óra végén, a tanulói munka végeztével a megváltozott konfigurációs állományokat vissza kell állítani az eredeti állapotukba. A használat során be kell tartani a vírusok elleni védekezés általános szabályait

A hardver eszközöket szétszerelni, csatlakozókat eltávolítani nem szabad. A számítógépterembe ételt, italt bevinni, ott étkezni, inni szigorúan tilos, és a foglalkozások során meg kell őrizni a gépterem rendjét és tisztaságát.

A számítógépterem használati rendjére vonatkozó rendszergazdai utasításokat mindenki köteles betartani.

13.6 A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata

A tanulók a tanműhelyekben, gyakorlati oktatóteremben csak a szakoktató engedélyével tartózkodhatnak. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenniük a gyakorlati oktatás helyszínén. Az öltözőben értéktárgyakat nem hagyhatnak, azokat a szakoktatóknak megőrzésre át kell adniuk.

A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapotban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató utasításai alapján korlátozható.

A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal különös gondossággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások és saját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni.

Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a gyakorlati oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el.

13.7 A tornacsarnok használati rendje

A tornacsarnok tanítási időben és tanítási időn kívül csak a testnevelő tanárok engedélyével és felügyeletével használható.

A tanulók kötelesek a felszerelésüket, még alkalmankénti felmentés kérése esetén is magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan a mulasztása. Az állandó felmentett, a részlegesen felmentett, a gyógytornára utalt tanulók felmentésükről az iskolaorvosi igazolást szeptember végéig átadják a testnevelő tanárnak.

Felmentést a testnevelő tanár adhat az iskolaorvos javaslata alapján. Az állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak igazgatói engedéllyel nem kell jelen lenniük az órákon, ha az a tanítási nap első vagy az utolsó órája. Az órára érkező tanulók csak testnevelőjükkel léphetnek a csarnokba és használhatják a számukra kijelölt öltözőket. Az óra kezdetekor átadják a testnevelőnek az öltöző kulcsát, amit csak az óra végén kaphatnak vissza. A tanítási óra alatt az öltözőben senki sem tartózkodhat. Az óra végén az öltözők rendjét a testnevelők ellenőrzik, majd zárják az ajtót.

A tanulók pénzéért és egyéb értékeiért felelősséget nem vállalunk a Sportcsarnok területén sem.

A tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a baleset- és munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén, a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének, aki az intézmény SZMSZ-ben rögzített védő- és óvó intézkedések szerint jár el.

13.8 Az ebédlő használatának rendje

A konyhába kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédlőt, az ebédidő kivételével zárva kell tartani. Az ebédlőt a tanulók a nyitva tartás alatt vehetik igénybe.

Étkezés előtt – az egészségvédelem érdekében – ajánlott a kézmosás. Az ebédlőben önkiszolgálás van, a tanulók türelmesen álljanak sorban és legyenek udvariasak. Az étkezés befejezése után a tálcát, tányérokat, evőeszközöket a kijelölt helyen kell beadni. Mindenkinek be kell tartani a kulturált étkezés szabályait, vigyáznia kell az asztal és az étkező tisztaságára, rendjére.

13.9 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskolában iskolaorvos biztosított, az iskolai védőnő elvégzi a rendszeres szűrő vizsgálatokat. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint, fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezője gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, míg az iskolai gyakorlati oktatás idején ezt a feladatot az iskolaorvos látja el. A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.

13.10 A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely kártérítési felelőssége

évi LXXX. törvény 86. §

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely kártérítési felelősségére a 66. §-t és a 67. §-t kell alkalmazni azzal, hogy

a) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére a duális képzőhelynek - a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által okozott, de a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítással kell rendelkeznie,
b) a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos jogvitát megelőzően kötelezően igénybe kell venni a gazdasági kamara mellett szervezett békéltető testület közvetítését a felek között a jogvita feloldása érdekében és kártérítési per csak ennek eredménytelensége esetén indítható.

. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 66.§ (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

Az iskolával szembeni tartozások kezelését a könyvtár használat szabályzata tartalmazza.

13.11 Óvó-védő intézkedések

A tanév első szaktárgyi óráján a szaktanár ismerteti a szaktantermek használatával kapcsolatos védő-óvóintézkedéseket. Az általános tudnivalókra, veszélyforrásokra ekkor kell figyelmeztetni a tanulókat, és el kell készíteni az ismertetés dokumentációját. A kémia, biológia, fizika, számítástechnika, technika, testnevelés tárgyak oktatásakor, a kísérletek végzésekor, a gyakorlati foglalkozások kezdetekor, géphasználat, eszközhasználat esetén a tanár, a szakoktató minden esetben felhívja a figyelmet a balesetveszély lehetőségére.

A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembe helyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza.

A tanuló kötelessége, hogy

óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
betartsa, és igyekezzen társaival is betarttatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
azonnal jelentse a folyosón ügyelő tanárnak, az igazgatóság valamelyik tagjának vagy a gazdasági iroda dolgozóinak, ha balesetveszélyt észlel;
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült.
megismerje az iskola kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában.
tűzriadó, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervben szereplő előírásokat (az osztályfőnökök vagy szaktanár által ismertetett útvonalon hagyja el az épületet) és lehetőleg minden felszerelést vigyen magával.
egészsége védelmében tisztán és rendben tartsa környezetét, ügyeljen a mosdók, mellékhelyiségek tisztaságára is.

A szaktantermekben, tanműhelyekben csak a szaktanár, szakoktató felügyelete mellett lehet tartózkodni. A technikai, demonstrációs és egyéb kísérleti eszközök használata csak az erre hivatott, megfelelő szakismerettel rendelkező és anyagi felelősséggel tartozó, felnőtt személy, iskolai dolgozó jelenlétében lehetséges. Tantermek, raktárak és eszközöket tartalmazó zárt szekrények kulcsai csak iskolai dolgozónak adhatók ki.

A tanárok szünetekben az ügyeleti beosztás szerint felügyelik a tanulókat.

Tanítási időben történt baleset esetén az értesített személy tájékoztatja az iskola igazgatóhelyettesét, aki a baleseti jegyzőkönyv elkészítéséért is felel. Az iskola igazgatóját minden balesetveszélyes helyzetről illetve balesetről, tájékoztatnia kell az igazgatóhelyettesnek. Az iskolavezetés intézkedő tagja szükség szerint értesíti a mentőket, az érintett tanuló gondviselőjét, tűzoltókat, rendőrséget, a fenntartót (az intézkedésre jogosultak utasítása szerint jár el azok megérkezéséig) és az írásos jelentési kötelezettségnek is eleget tesz.

Természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés (bombariadó) és egyéb előre nem látható, rendkívüli helyzetek esetén az intézményt a tűzriadó tervben leírtaknak megfelelően kell kiüríteni és az abban foglaltak szerint kell az intézkedéseket is megtenni. Lehetőleg az épületet elhagyó személyek minden felszerelésüket vigyék magukkal.

Rendkívüli időjárási körülmények esetén (pl. hóvihar, hófúvás) az intézmény vezetője, vagy az iskolavezetés valamelyik tagja tájékozódik az aktuális közlekedési helyzetről. Indokolt esetben a vidékről naponta bejáró diákok számára lehetővé teszi az épület elhagyását és a hazautazást, vagy számukra megszervezi az ideiglenes elhelyezést. A rendkívüli időjárási helyzet miatt elmaradt tanítási napok, illetve a tanítási órák pótlásáról a tantestület a kialakult helyzet pontos megismerése után tantestületi értekezleten dönt.

A testnevelési órákra, edzésekre, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:

A tanuló a tornaszobában és a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
Sportfoglalkozásokon az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág tornadressz, melegítő) kell viselniük.
Sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, stb.
Testnevelés alóli felmentést, könnyített testnevelésre jogosító igazolást a szakorvosi lelet alapján az orvos által kiállított igazolás bemutatásával fogad el az iskola!

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi egészségügyi intézményben működtetett iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

évente egy alkalommal fogászati szűrés,
szemészet, színlátás vizsgálat, hallásvizsgálat négy illetve öt év alatt egyszer,
a tanulók fizikai állapotának mérése évente egyszer,
gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre történő beosztás az iskolaorvos döntése alapján történik
sportorvosi vizsgálat a diáksport versenyek előtt, általában félévente.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény értelmében az iskola egész területén és a bejáratainak 10 méteres körzetében a dohányzás és az elektromos cigaretta használata szigorúan tilos!

Tilos az iskola területén mindenfajta szerencsejáték űzése.

Tilos az intézményben az alkohol behozatala és fogyasztása, valamint a kábítószer (bármely bódítószer) terjesztése és fogyasztása. Tilos az intézményben való üzletelés (cigaretta, szendvics…)

Az iskolában és a gyakorlati foglalkozások helyszínein, baleset megelőzési szempontból, valamint a HACCP minőségbiztosítási rendszer higiéniai előírásait figyelembe véve, a testékszerek viselése (látható helyen) tilos.

14. A szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás

14.1 Tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozások a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntesek. Szülői kérés esetén, a tanév során bármikor megszakítható azok látogatása. Amennyiben a foglalkozáson résztvevők köre tíz fő alá csökken, az iskola igazgatója a foglalkozást megszüntetheti.

Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá.

Tantárgyi szakkörök

A megfelelő tehetséggondozás (versenyre felkészítés) érdekében figyelembe véve a tanulói igényeket kínálunk tantárgyi szakköröket a szakmai munkaközösségek éves munkatervének figyelembevételével. Szakköri létszám minimum 10 fő. Ezek a szakkörök önköltséges alapon működhetnek.
A kiemelkedő versenyeredmények elérése érdekében a legtehetségesebb diákjaink számára az igazgató külön engedélye alapján a felkészítő tanárok egyéni foglalkozásokat is tarthatnak.

Sporttevékenységek:

A testi-lelki egészség gondozása és a helyes napi időbeosztás megtanulása érdekében is ajánljuk, hogy tanulóink naponta legalább egy óra testedzést végezzenek. Ennek szervezett iskolai kereteit a testnevelés tantárgyi órákon kívül a tömegsport foglalkozásokon és a Diáksportkörben folyó munka adhatja.
Az egészséges életmódra nevelés érdekében a napi testedzés biztosítására tömegsport órákat tartunk igény szerint az alábbi sportágakból: kosárlabda, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz.
Igény szerint minden évben szervezünk nyári vízi-tábort, őszi, téli és tavaszi túrákat, kerékpártúrákat. Ezek a foglalkozási formák önköltségesek.

Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződik, valamint hogy pedagógus felügyelete mellett történik.

Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a bejegyzett egyházak hit és vallásoktatást szervezhetnek, amelyet előzetesen egyeztettek az iskola igazgatójával. A hit és vallásoktatáson való részvétel önkéntes. Ezen foglalkozásokhoz az iskola csak a helyiséget biztosítja.

Az évről-évre rendszeresen megszervezett versenyek, vetélkedők, bemutatók illetve egyéb szabadidős programok (színház, mozi látogatás) stb. az iskola éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően kerülnek megszervezésre.

14.2 Szakmai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények

A tanulmányi kirándulásokon való részvétel nem kötelező. Azokat általában az igazgatóval egyeztetve osztályfőnökök szervezik, írásban tájékoztatva a szülőket a várható költségekről. A tanítás nélküli munkanap vagy napok, illetve iskolán kívüli tanítási nap, napok keretében szervezett kiránduláson részt nem vevő tanuló az iskolavezetés irányításával egyéb iskolai szervezésű programokon vesz ekkor részt.

Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulás az igazgató engedélyével valósulhat meg.

A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi.

Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk.

Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak.

Az iskolában, tanítási időn kívül, egy osztálynál tágabb kört megmozgató rendezvényeket csak akkor lehet megtartani, ha előtte legalább két héttel a szervezők a diákmozgalmat segítő tanárral egyeztették a résztvevők körét, az igénybe vehető helyiségeket, technikai eszközöket, összeállították a rendért felelős diákok csoportját, feladatait, és felkérték az őket segítő tanárokat. Rendbontás esetén ennek okozói, és mindazok, akik nem tették meg a szükséges intézkedéseket a rendbontás megakadályozására, fegyelmileg felelősségre vonhatóak.

14.3 Diákkörök működésének szabályai

Osztályközösség élén az osztályfőnök áll, aki megbízatását az érettségi vizsgák illetve a szakmai vizsga befejezéséig az igazgatótól kapja. Az osztályközösség tagjaiból 3-5 tagú vezetőséget választ.

A tanulók közös tevékenységük szervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyeket a tanévben esedékes harmadik tanítási hét végéig hirdetnek meg. A diákkörök vezetésére vállalkozó vagy felkért tanárt az iskola igazgatója bízza meg. Legalább 10 fő jelentkezése esetén engedélyezi e tevékenység ellátását.

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseletét az iskolai diákönkormányzat(ok) látja (látják) el. Jogköreit magasabb jogszabályok rögzítik. A diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskola biztosítja a diákönkormányzat számára egész nap az erre a célra kijelölt helyiséget, amelynek felszerelését (technikai eszközök) a lehetőségekhez képest fejleszti.

Évente diákközgyűlést kell tartani, melyen meghívottként részt vesz az intézmény vezetője. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

15. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

A házirend tervezetét az oktatók, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

A házirend tervezetét megvitatja a diákönkormányzat, majd véleményét eljuttatja az iskola igazgatójához.

A házirend tervezetét megvitatják az oktatók, véleményüket eljuttatják az igazgatóhoz.

Az iskola igazgatója a fenti vélemények alapján elkészíti a házirend végleges tervezetét.

A házirendet az oktatói testület fogadja el oktatói testületi értekezleten, s az a jóváhagyásával lép hatályba.

Az érvényben levő házirend módosítását – bármely oktató, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, az oktatói testület, a Képzési Tanács (amennyiben az intézményben létrehozásra kerül), a diákönkormányzat.

16. Záró rendelkezések

Ez a házirend 2020. augusztus 28 napján az oktatói testület jóváhagyásával lép hatályba.

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a Képzési Tanács (amennyiben az intézményben létrehozásra kerül) és az iskolai diákönkormányzat.

Kelt: Tiszafüred, 2020. augusztus 28

P.H.

igazgató

Hatálybalépésének időpontja: 2020. augusztus 28

Elfogadásának módja: Az Iskolai Diákönkormányzat egyetértésével és a képzési tanács véleményezésével OKTATÓTESTÜLETI DÖNTÉS alapján

A házirend jogforrás. Az iskolai élet tanulókra vonatkozó szabályainak alapdokumentuma. Vonatkozik a teljes iskolai életre (beleértve az iskolába érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola területén kívüli iskolai rendezvényekre.

Előírásai a tanulóra, Az oktatóra, az iskola más alkalmazottjára és a szülőre, aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, teljesít kötelezettségeket, kötelező érvényű.

Ismerete és megtartása mindenkinek egyforma érdeke, iskolánk közösségéhez tartozás feltétele.

Az oktatói testület nyilatkozata

A Karcagi SZC Hámori András Technikum és Szakképző Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

A házirendet az intézmény oktatói testülete augusztus 28 napján tartott értekezletén elfogadta.

Kelt: Tiszafüred, augusztus 28

.............................................

hitelesítő oktatói testületi tag

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

Fenntartói nyilatkozat

A Karcagi SZC Hámori András Technikum és Szakképző Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

Jelen házirenddel kapcsolatban az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések

2.4 Tanórán kívüli foglalkozások

4.1 Tanulók jutalmazása

(fejezet és címmegjelölések)

vonatkozásában az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. .............................................

Szabó István Pardi Sándor

kancellár főigazgató

(A fenntartói értesítés helye a házirendet jóváhagyó határozatról.)

17. A házirend mellékletei

17.1 A magatartás és szorgalom tanulmányi előmenetel értékelésének rendszere

A magatartás értékelésének rendszere

A magatartás jegyben az egyén és a közösség kapcsolata tükröződik.

Példás magatartású az a tanuló, aki

Betartja a Házirend előírásait (magatartásában következetesen érvényesül az iskola felszerelésének és épületének védelme, a kifogástalan munkafegyelemre való törekvés, a felnőttek iránti tisztelet a tanulótársak iránti segítőkészség és felelősségérzet).
Szorgalma legalább jó, adminisztratív büntetésben nem részesült, igazolatlanul maximum 2 órát
Azokon a foglalkozásokon, amelyekre önként jelentkezett rendszeresen, aktívan vesz részt, önként vállalt feladatait teljesíti.
Részt vesz az osztályközösség fontosabb megmozdulásain.
Osztály megbízatásait maradéktalanul teljesíti, ha állandó tisztsége nincs szívesen vállal alkalmi megbízatásokat.

Jó:magatartású az a tanuló, aki

Betartja a Házirend előírásait (Lásd fent)Szorgalma legalább változó, összesen legfeljebb 3-6 órát mulasztott igazolatlanul.
Az osztály fontosabb megmozdulásain és az önként vállalt foglalkozásokon rendszeresen részt vesz, a rábízott feladatokat ellátja.

Változó: magatartású az a tanuló, aki

A Házirendet nem mindig tartja be, de társai, tanárai felszólítására engedelmeskedik.
Igazgatói intőnél nagyobb büntetést nem kapott, igazolatlanul legfeljebb 7-12órát
A közösségi élet és társai iránt közömbös, vállalásait felületesen teljesíti.

Rossz: magatartású az a tanuló, aki

A Házirendet gyakran megszegi.
Szorgalma hanyag, igazgatói intőnél súlyosabb büntetést kapott, igazolatlanul 12 óránál többet
A közösség fejlődését gátolja, viselkedésével rontja az iskolai foglalkozások és megmozdulások fegyelmét és légkörét.

A fenti értékelési rendszer módosulhat (egy érdemjeggyel emelkedhet) abban az esetben ha, a tanuló jó közösségi munkájáért osztályfőnöki illetve igazgatói dicséretben részesül.

A szorgalom értékelésének rendszere

A szorgalom jegyben a tanuló munkához, tanuláshoz való viszonya, magaviselete, képességének és teljesítményének összhangja tükröződik.

Példás: a tanuló szorgalma, ha

Minden tárgyat képességeihez és körülményeihez képest rendszeresen tanul, minden órára rendszeresen készül, a tanítási órákon aktívan részt vesz vagy minden tárgyban jelentős fejlődést mutat.

Jó: a tanuló szorgalma, ha

minden tárgyat képességeihez és körülményeihez képest rendszeresen tanul, minden órára rendszeresen készül, az órákon figyel.

Változó: a tanuló szorgalma, ha

A tantárgyak tanulásában hullámzó teljesítményt mutat, kötelességének teljesítésére többször kell figyelmeztetni, az órán folyó munkába nehezen kapcsolható be az órákra rendszertelenül készül vagy tanulmányi munkájában visszaesés tapasztalható.

Hanyag: a tanuló szorgalma, ha

Képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az órákra sorozatosan nem készül vagy tanulmányi munkájában jelentős visszaesés tapasztalható vagy kettő vagy több tárgyból elégtelen érdemjegyet szerzett.

Tanulmányi előmenetel értékelésének alapszempontjai

5(D)	kitűnő	a tanuló a jeles (5), szintet lényegesen meghaladó mértékben teljesített, és ezért tantárgyi dicséretben részesült
5	jeles	a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
4	jó	a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
3	közepes	a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni
2	elégséges	tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni
1	elégtelen	a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

Házirend

A házirendről

1. Bevezetés

1. 1 A házirend célja és feladata